Ha hátizsákos nyaralást választja a szállás lehet a legdrágább tétel a költségvetésben. Egy kicsi, könnyű sátor sok pénzt takaríthat meg, ha hajlandó lemondani néhány kényelmi elemről egy kalandosabb megközelítésért cserébe. Íme néhány hasznos útmutatás a sátorral való utazáshoz, személyes tapasztalatból.
1, A sátor kiválasztása
Többféle sátor létezik – vászon sátor, kupola sátor, túra sátor, teepis, pop-up, több szobás, felfújható, fémrúddal, nagy expedíciós sátrak, átlátszó, buborék sátor stb. Az egyedül utazóknak leggyakrabban kicsi, könnyű sátorra van szükségük sátorhoz mérten jó hőtartó képességgel, itt csak kupolasátrakkal fogunk foglalkozni.
A sátor kiválasztásakor négy dologra kell figyelni: súly, méret, szerkezet és ár.
1.1. A sátor súlya
Nagyon fontos tényező. Egy modern kupolasátor két fő részére 1,5-3,5 kg súlyú. Ez a különbség talán nem tűnik fontosnak, de néhány kilométer gyaloglás után minden gramm esküdt ellenséggé válik. A súlyt általában a címkére írják fel, amit a sátortáskára varrnak. Ha nincs ráírva, akkor le kell mérnie vagy meg kell becsülnie a súlyt.
1.2. A sátor mérete
A kétszemélyes sátrak a leggyakrabban megtalálhatók a kempingfelszerelés boltokban. Az egyszemélyes sátrak azonban még mindig meglehetősen ritkák – valószínűleg azért, mert a legtöbben inkább társasággal táboroznak. Néhány sátornak tornáca is van, egy külön rész a bejárat előtt, ahol hagyhatjuk a cipőnket (amely egy napos túra után bizonyos, hogy illatos tulajdonságokat vesz fel), hátizsákot (csak kaja ne legyen benne, ha van úgy ne hagyjuk kint) és így tovább, így több hely marad a sátorban. Ha egy sátor méretére gondol, ne feledje, hogy az összes csomagját is bele kell tennie. A magas embereknek érdemes figyelniük a sátor magasságára és hosszára is, amit a címkén fel szoktak tünteni, hogy ne kelljen hajlított háttal ülniük, vagy hajlított lábbal aludniuk. Az ülő helyzetben lévő személy magassága 90 és 105 cm között van. Természetesen nem sok időt töltesz sátorban ülve – csak akkor lépsz be, ha aludni szeretnél. Viszont ha sokáig esik, az sem rossz, ha rendesen ülünk.
1.3. A sátor részei
A sátor váza az oszlopok. A modern sátrak üvegszálas oszlopokkal rendelkeznek, amelyek könnyűek, vékonyak és rugalmasak – ez óriási előny a régimódi, fémoszlopos sátrakhoz képest. A kupolasátor általában két rúdkészletet tartalmaz. Az egyik készlet oszlopai egy rugalmas kötéllel vannak összekötve, és együtt egy hosszú, rugalmas rudat alkotnak. Két hosszú rúd keresztezi hajlított álapotban keresztezi egymást, és erre kerül az ponyva. A rudak élettartama általában jóval rövidebb, mint a sátor többi részének: hajlamosak eltörni, különösen gyengébb minőségű sátrak esetén.
A Rainfly (időjárás védő) egy külső burkolat, amely megvédi a sátor belsejét a széltől, esőtől stb. Az egyrétegű sátrak általában csak az esőtől védenek, de manapság ritkán látni ilyen típust. A kétrétegű sátrak egy külső védő ponyvából és egy belső sátorból (más néven sátortestből) állnak. A jobb kétrétegű sátraknál a külső ponyva úgy helyezik el, hogy ne érintse a sátor belsejét, így alvás közben nem annyira zavaró a rá eső csapadék.
Belső sátor: Alvás közben a sátorban lévő levegő felmelegszik a testhőtől és a légzéstől. Mivel a sátor belseje melegebb, mint a külseje, a kilélegzett levegő vízpára sok csepp formájában lecsapódik a körülöttünk lévő felületekre. A nedvesség nagy része a sátor belső oldalán lecsapódik, de a hálózsákokon, hátizsákokon stb. is. A sátor szellőzése segít eltávolítani ezt a nedvességet, de ez csökkenti a sátor hőmérsékletét. A megoldás erre egy belső sátor – egy vékony, légáteresztő szövetréteg, amely az időjárás védő alatt van. A nedvesség áthalad ezen a rétegen, és cseppek formájában lecsapódik a külső ponyván, így a sátor belseje szárazon marad. Az egyrétegű sátrak nem rendelkeznek belső réteggel, így egy ilyen sátorban eltöltött éjszaka után a belső falakat cseppek borítják.
